|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 12 találat | lapozás: 1-12 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: István Sándor 1994. november 26.Nov. 26-án Kézdivásárhelyen a református temetőben felavatták az István Sándor által faragott kopjafát Kónya Béla István /1915-1958/ jogász, 1956-os mártír emlékére. /RMDSZ Tájékoztató 422. sz., nov. 29./2000. július 15.Júl. 2-12. között a kézdivásárhelyi Vigadó művelődési ház, a Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület és a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület Bereckben szervezte meg az immár hagyományos Hatvan-Kézdivásárhely olvasótábort. 1991 óta a tábornak felváltva hol Hatvan, hol erdélyi testvérvárosa, Kézdivásárhely ad otthont. Az olvasótábor programja rendkívül gazdag és változatos volt. A táborzáráskor az olvasótábor emlékére kopjaszerű oszlopot állítottak fel, melyet István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó készítette. /Olvasótábor Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./2000. október 10.A hatvani Ratkó József és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület kapcsolatai immár egy évtizedre nyúlnak vissza. A magyarországi testvérváros közművelődési egyesületének tagjai évente ellátogatnak Erdélybe. A hatvaniak ellátogattak Csernátonba is és írásban is megerősítették a kapcsolatot a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület között. Az október 23-i nemzeti ünnepre küldöttséget hívtak meg Hatvanba, ekkor avatják fel István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó kilenc elemből álló kopjafacsoportját, amelyen Hatvan testvérvárosainak neve is szerepel. Kézdivásárhely, 23 000 lakos, 760 km - ez áll az egyik kopján. /(dévai): Csernátonban. Közművelődési egyesületek kézfogása. = Háromszék Sepsiszentgyörgy), okt. 10./2001. január 5.Múlt év decemberében tartotta a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete (KMBE) közgyűlését. Az Egyesület az alakuló gyűlést 2000. jún. 25-én tartotta, hivatalos bejegyzésére szept. 27-én került sor. Megalakulása óta a KMBE több rendezvényt, könyvbemutatót szervezett. A KMBE jelenleg a Múzeumi Hírek második számának a szerkesztésével foglalkozik. Dimény Attila elnök bemutatta az egyesület címerét, amelyet István Sándor fafaragó készített el, majd az eltelt fél évről számolt be. A Bogdán család az Egyesületnek adományozott kb. 14 ezer üveglemezt, ezeket a közeljövőben létrehozandó fotómúzeum alapköveként fogják felhasználni. A gyűlésen a Bogdán-féle fotómúzeumról is szóltak. A Bogdán család házát egy magyarországi személy kívánja megvásárolni, majd - miután a tulajdonába kerül - az egyesület ügykezelésébe adná. /Üléseztek a múzeumbarátok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 5./2002. július 3.Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2007. május 12.A Kelengye Egyesület kezdeményezésére május 28-án ünnepélyes keretek között, kézdivásárhelyi iskolák képviselőinek jelenlétében nyolc nagyméretű kopjafát avatnak fel a Nyergestetőn a háromszéki hősök emlékére, akik 1849. július 31-én és augusztus elsején Tuzson János őrnagy vezetése alatt megállították a számbeli fölényben lévő egyesült osztrák-orosz sereget. A csoportos emlékmű a tömegsír közelében áll majd, és a nyolc kopja egy-egy kézdivásárhelyi iskolát képvisel. A tanintézetek felkarolták István Sándor fafaragómester kezdeményezését, négy iskola tanulói pedig a kopjafák elkészítésében is segédkeznek. /Iochom István: Kopjafák a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./2007. május 29.Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./2008. november 29.Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2009. október 14.Régi adósságot törleszt Kézdivásárhely, amikor október 23-án ünnepélyes keretek között felavatják az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékművét, Vetró András szobrászművész alkotását. A céhes város egyetlen ‘56-os emlékműve a református temetőben levő kopjafa volt, melyet 1996-ban István Sándor fafaragó készített. /(Iochom): ‘56-os emlékmű Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./2015. augusztus 17.Néptánctalálkozó CsernátonbanTíz erdélyi néptánccsoport több száz táncosa lépett színpadra tegnap az egykori Ika-vári találkozók mintájára harmadik alkalommal megszervezett néptáncseregszemlén a felújított Ika vára alatt, a Malom feredőnél. Az első Ika-vári találkozót 1972-ben tartották, a rendszerváltásig évente megszervezték, majd hosszú szünet után három esztendővel ezelőtt élesztették fel. A Hargita és Kovászna megyeiek mellett a szervezők a szórványban tevékenykedő néptánccsoportokat is meghívtak a Hunyad megyei Csernakeresztúrról és a Fehér megyei Magyarlapádról azzal a céllal, hogy erősítsék a tömb- és szórványmagyarság közötti kapcsolatot. Az idei néptánctalálkozó szombat este a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban kezdődött, ahol Kádár Elemér néprajzkutató Kis magyar néptánctörténet címmel tartott előadást. Tegnap délben – kedvcsinálóként és toborzóként – a pompás népviseletbe öltözött táncosok felvonultak Alsócsernáton központjában. Az ünnepség 15 órakor kezdődött az Ika-vári szabadtéri színpadon, ahol Bölöni Dávid polgármester köszöntötte a táncosokat és a nagyszámú közönséget, Ágoston József, a Sylvester Lajos Községi Könyvtár vezetője pedig Jókai Anna Kossuth-díjas író üzenetét olvasta fel. A csernátoni férfi dalcsoport Horthy-nótákat adott elő, majd a helyi Szakajtó és Pántlika, a csernakeresztúri hagyományőrző együttes, a csernátoni Pántlikácska, a magyarlapádi hagyományőrző együttes, a zabolai Gyöngyharmat, a gelencei Zernyealja, a csíkszentmártoni Labdarózsa, a csíkcsicsói Vadvirág és a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes táncosai ropták a táncot. A találkozó közös örömtánccal és a Bod Péter Népházban táncházzal ért véget. A szemet és lelket gyönyörködtető táncok mellett Kovászna megyei kézművesek, zömében a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészek Egyesületének tagjai – Szabó Erzsébet (Bimbi) csuhészobrász, Volloncs Mária üvegfestő, Gábor Mária bőrdíszműves, István Sándor fafaragó és Fazakas Sándor csontfaragó – mutatták be munkáikat, a gyermekeknek pedig a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület és a Csiporkázó Játszóház tagjai tartottak kézműves- és játszóházi foglalkozásokat. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 6.Megújuló nyergestetői kopjafákA nyergestetői székely hősök emlékhelyén számos értékes kopjafa az idő és időjárás miatt veszélybe került. A kézdivásárhelyi Csiszár Dénes Faipari Tanműhely és a Kelengye Egyesület összefogásával a régi kopjafákat minőségi faápolóval lekezelték. Vasárnap a tanműhely tanulói István Sándor fafaragó, tanműhelyvezető és Taierling Péter, a Praetoria Egyesület elnöke irányításával láttak munkához. Ez idő alatt a Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület tagjai is idelátogattak, és tisztelegtek Nyergestető egykori hőseinek emléke előtt. István Sándor eddig tíz kopjafát készített és állított fel a Nyergestetőn. 2007-ben a kézdivásárhelyi öt közép- és három általános iskola kapott egy-egy kopját, az volt a cél, hogy minden iskolából két-három ügyes tanuló készítsen egy-egy emlékjelet a tanintézmény nevében, egyúttal megismerve a háromszéki motívumokat, a faragást és a kopjafák történetét. Három iskola az ügy mellé állt, támogatta a kopjafaállítást, öt ellenben nem, helyettük és nevükben István Sándor készítette el azokat. A Csiszár Dénes Faipari Tanműhelyben kisebb méretű kopjafákat készítenek a tanulók, így merült fel az ötlet, hogy az értékesebb emlékjelek lekezelése mellett tanulmányozzák a jellegzetes motívumokat, a negatív példákat is megismerve, hiszen az évek során rengeteg oda nem illő kopját is felállítottak. A nyergestetői kopjafák lekezelésének az ötlete Taierling Pétertől származik, aki a csíkkozmási polgármesteri hivataltól megkapta az engedélyt a karbantartásra. Vasárnap István Sándor, Taierling Péter, hét tanuló és egy szülő mintegy harminc kopjafát kezelt le faápolóval. Időközben Berlinger Gábor elnök vezetésével a Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület tagjai is megérkeztek a Nyergestetőre. A vitézek között régi ismerősként Jánosi Attilát, a Háromszék Táncegyüttes egykori táncosát is felfedeztük. Előző nap a budakeszi hagyományőrzők Szentegyházán a tizedik Őszi Hadjáraton vettek részt. Előbb az emlékműnél, majd a tömegsírnál emlékeztek az elesett székely hősökre, énekelték el himnuszainkat és a Szózatot Vesztergám Miklós tárogatóművész kíséretével. Ezt követően elbeszélgettek a kopjafák felújítóival, megmutatták a gyermekeknek fegyverzetüket. Miután befejezték a munkát, a kaláka résztvevői közösen fogyasztották el a Történelmi Kávézó udvarán a bográcsban főtt pityókatokányt. A kopjafa-felújító kaláka fő médiapartnere a Háromszék napilap volt. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 27.Felvidéki és székelyföldi népviseletHétfő este nyílt meg a zsúfolásig telt kézdivásárhelyi Vigadó Galériában a Felvidéki és székelyföldi népi viseletek a babák világában című hagyományőrző kiállítás a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete és a felvidéki, búcsi Kulturáért és Turizmusért Társulás szervezésében. Sajnos, a pompás népviseletbe öltöztetett babákat, Jakabos Aranka szőtteseit, István Sándor népi fafaragásait és a felvidéki Kiss Erzsébet csipkekiállítását csak a megnyitón, hétfőn este lehetett megtekinteni. A felvidékiek népes, ötvenfős csoporttal érkeztek a céhes városba. A rendezvényen a sepsiszentgyörgyi Szorgos Kezek Kézimunkakör tagjai is jelen voltak. Fülöp Magdolna, a nyolc évvel ezelőtt bejegyzett Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete vezetője arról számolt be, hogy e kiállítást már 2010-ben eltervezték Kecskeméten, de az álom csak most vált valóra. A két civil szervezet közötti kapcsolat azonban azóta is működik. Érdekességként említette, hogy a felvidékiek nem népviseletbe öltöztetett babapárokat, hanem hét családot hoztak magukkal, a Felvidéki Népviseletes Babamúzeum darabjait. A kézdivásárhelyi egyesület képviselői egy évvel ezelőtt jártak a felvidéki Bátorkeszin. Szobi Eszter, a felvidéki babamúzeum elnöke elmondta: gyűjteményük ötvenhat családból áll, de Kézdire ízelítőként csak hét felvidéki községből hoztak el egy-egyet. Azt is megtudtuk, hogy a babamúzeum megnyitása óta 290 kiállításuk volt. Biszak Enikő a kézdivásárhelyi egyesületi tagok által készített babaméretű kézdi-orbaiszéki népviseleteket mutatta be. Az eseményre tizenhat baba népviselete készült el Sylveszter Ibolyának köszönhetően. A megnyitón felléptek a házigazda egyesület fiatal tagjai, Bagoly Anabella és Kertész Andrea, valamint a Kelemen Kata tanítónő által vezetett szeretetiskola öt tanulója, Kelemen Zsanett, Kicsid Csaba Zsolt, Csiszér Kristóf, Pánczél Ella és Illyés Renáta. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-12
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
